Blog

Hagyomány és tanulás – A szervezetek szemléletváltásának szükségszerűsége

A piaci globalizáció a cégek életében szükségszerűen változásokat generál. Új viszonyulást, szemléletet, együttműködési formákat kíván meg, amelyek a cég hagyományos működés formáit részben, vagy egészben új alapokra helyezik.

A hagyományvesztés fájdalma minden korban jelen volt, ahogy ma is, miközben a hagyományok átértékelése teszi lehetővé a változásokat.  Az ókori Egyiptomban Ptah-hotep intelmeiben ez áll: “Régen mennyivel jobb volt! Hagyományaink múlnak. Bezzeg a parasztoknál olyan bölcsesség volt, mint a smaragd, ahhoz kellene visszatérni”.

A jelenben történő változások jórészt a technológiai, digitális forradalom következményei. Felborulnak azok a rendszerek, amelyek létrehozták a jelen technológia változásait. Elporlad az eddig bevált információs, tudásalapú, gazdasági, társadalmi működés. Ez a jelenség a társadalom minden területén a hagyományok elvesztését és az új rendszerekhez való alkalmazkodást követel. Bizonyos működések mégis a hagyományokra épülnek, mert nem lehet a teljes struktúrát átalakítani a tradíciók megtartása nélkül, pl. a vezetők státusza megmarad a cégeken belül, miközben a működésük új személetet követel. A termelési folyamat biztosítja az árbevételt és a cég stabilitását, csak újszerű megoldásokkal, megváltozott tanulási utakkal, dolgozói elvárásokkal. Az olyan nagy cégek, mint a Rába vagy a Ganz, bizonyos tradicionális működési értékei nem kitörölhetőek, nem is cél a működő jó gyakorlat megváltoztatása a tanuló szervezeteknél sem.

A változást generáló tanulási utak a szervezetek, cégek szintjén várhatóan felértékelik a még megőrzött, és a mai korban is működő hagyománnyal kapcsolatos szemléletet, amely hozzájárulhat a közösségi identitás és sokszínűség megőrzéséhez. A cég jövőbeli tudása ugyanis függ a jelenlegi tudásától. A hagyományokból kiindulva a szervezeti változással együtt járó szemléletváltás a kialakított új tanulási utakon megerősíti, vagy újrafogalmazza a szükséges képességeket, kompetenciákat, komplex dinamikus sokszínűséget hozzáadva az egyének tudásbázisából. Ennek következményeként várhatóan felértékelődik a még megőrzött hagyományok mentén kialakított szervezeti tudás.

A folytonos, átörökített közös tapasztalat révén a hagyomány társadalmi szervezőerő, ezért szoros kapcsolata van a most kibontakozó társadalmi kapcsolatokra épülő globális piaccal és tudással. Ugyanis csak az erős hagyományokra épülő, ezáltal nyitott közösség lesz képes nemcsak alkalmazkodni, kihasználni a globalizáció előnyeit, hanem újjászervezni, újjáépíteni is önmagát. A hagyomány így megtalálhatja az építő funkcióját az új gazdasági modellekben.

A hagyományokra épülve, az új gazdaság kihívásait mégsem lehet egészében a régi funkcionális struktúrákban megoldani. A cégek felépítése egy stabil építmény víziója helyett jelenleg inkább áradó hullámzásként működik optimálisan. A gondolkodásunk átalakításával, a fejlődés beiktatásával egyfajta szemléletváltás jön létre, ami az ipari kor világából átvezeti a szervezeteket az organikus, élő tudás alapú működésbe.

Tudás alapú társadalom – tanuló társadalom (A szervezetfejlesztés és a tanuló szervezetek Jegyzet Domschitz Mátyás és Ruzsa Ágota Éva)

„Egy élő, tudás alapú társadalomban a tudás nem egy termék, amit ugyanúgy produkálunk futószalagon, mint termeljük az egyforma méretű almát vagy a rágógumit vagy az autóalkatrészt. Az ember nem egy élettelen termelőgép. A tudástársadalomban bizonyos, hogy a kapcsolatok lesz az egyik hordozóerő. A kapcsolatok a konverzációs és internetes és egyéb módszerek által erősödnek annak érdekében, hogy valami új dolog találkozzék és alakuljon ki. Nem a bizonyosság, és a már biztos és tudott, hanem a lehetőség, a valószínűség az, ami megjelenik. A kommunikáció jellemzően nem egyirányú. A vezetés nem kontrollra épül, a tanulás nem kontrollra épül.”

Mechanikus, gépi, ipari kor Organikus, élő, tudás alapú kor
Részek Holon, rendszerek
Kontroll Kapcsolat – életháló
Megjósol Kibomlik
Mérhető Valószínű
Bizonyos Esetleg
Különálló Összefüggő
Megfigyelő Befolyásol
Objektív Résztvevő
Stabilitás Változás
Jövő
Tervezhető Tendenciák
Kontroll Közös teremtés
Kommunikáció
Egyirányú Két- vagy többirányú, top-down, hálózati
Ellenőrzött Szabad, sokszínű
A kihívás, az új, a változás
Zavaró Kívánatos
Megszüntetendő A fejlődés alapja
Munka
Különálló munkaegységek Kapcsolatok, interakciók
Leírható Változó, rugalmas
Pénzkeresés Alkotás, önkifejezés
Munkahely
Pénzgyár Élő, alkotó közösség
Magántulajdon ?
A dolgozó
Munkaeszköz Információ
Alkatrész Kreativitás, energia
Cserélhető Fejleszthető
A vezetés
Központi és előíró Közösségi és facilitatív
Tervez, utasít Jövőkép, inspirál

A tanuló szervezetek, a szervezeti tanulás világa egyensúly a hagyományos értékek és a változás között. Ezt az egyensúlyt megélni és megtapasztalni a szervezetet működtető emberek, de főleg a vezetés nyitottságával lehet. Jó kérdés, hogy akarunk-e tanulni? Miért érdemes és miért szükséges a szervezeti tanulás? Milyen kockázatokkal jár? Erre keresek választ a következő írásomban.

Szerző: Szuhai Nóra

Humán Fejlesztési Centrum
A piaci globalizáció a cégek életében szükségszerűen változásokat generál. Új viszonyulást, szemléletet, együttműködési formákat kíván meg, amelyek a cég hagyományos működés formáit részben, vagy egészben új alapokra helyezik. A hagyományvesztés ...

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban talál.