Blog

Az érzelmi intelligencia elméleti hátterének áttekintése

A sikeres vezetés meghatározója a magas szintű érzelmi intelligencia

 1. rész: Az érzelmi intelligencia elméleti hátterének áttekintése

Abstract: Az érzelmi intelligencia olyan képességek összessége, amelyek meghatározhatják egy vezető sikerességét, beválását a gazdasági életben. Egy vezető számára fontos tudatosítani ezeket az érzelmi képességeket, mint motiváció, proaktivitás, rugalmasság, elkötelezettség, bizalom stb., annak érdekében, hogy egy jól működő vállalkozást, elégedett munkavállalókat, folyamatosan fejlődni képes a változásokra gyorsan reagáló, intelligens szervezetet hozzon létre.


Bevezetés

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a tudás, a vállalati versenyképesség kulcstényezője. A „tudásgazdaság”, a tudás megléte jelenti egy vállalatnál a siker zálogát akkor, ha az nem marad a munkavállalók birtokában, hanem megosztják, felhasználják azt, úgy, hogy a vállalat számára minél nagyobb hozzáadott érték előállítását tegye lehetővé. A tudásmegosztás azonban számos az érzelmi intelligenciához köthető képességen alapul. Fontos, hogy motivált legyen a dolgozó, képes legyen együttműködő magatartást tanúsítani, és megbízzon a környezetében, vezetőkben és a szervezetben. Az érzelmileg intelligens vezető, aki megtalálja a megfelelő embert a megfelelő helyre, és támogatja, előidézi a folyamatos fejlődési lehetőségeket, érzelmileg intelligens szervezet hoz létre. Mielőtt megvizsgálnánk, melyek az érzelmi intelligenciához szorosan kapcsolható kompetenciák, érdemes a téma elméleti hátterét is megismerni. Munkámban bemutatom az érzelmi intelligencia elméleti hátterét, és elemzem az érzelmi intelligenciához köthető legfontosabb modelleket is.

 Az érzelmi intelligencia elméleti hátterének áttekintése

Az érzelmi intelligencia fogalmi meghatározásai

Az érzelmi intelligencia fogalmának megalkotása hivatalosan ugyan 1990-re tehető, azonban Thorndike (1920) már jóval korábban bevezette a szociális intelligencia fogalmát, amelyet az absztrakt és a praktikus intelligenciától különítette el. Úgy vélte, hogy ez a képesség jelentősen befolyásolja társas kapcsolataink sikerességét, illetve segít minket abban, hogy megértsük és helyesen értelmezzük a másik ember viselkedését. A fogalom később számos megközelítésben szerepel, és közös nevezőként jelenik meg az érzelmek jelentőségének kiemelkedő szerepe. (Hendlug és Sternberg, 2000)

A szociális intelligencia fogalmára építve fogalmazta meg később Salovey és Mayer (1990) érzelmi intelligencia koncepcióját, bár maga az „érzelmi intelligencia” kifejezés először egy német szerző cikkében látott napvilágot, amelyben a pszichoanalitikus professzor kifejti, hogy a nők az anyától való korai elszakadása fejletlen érzelmi intelligenciát eredményez. (Leuner, 1966 i:. Zeidner és mtsai, 2009)

A kifejezés pontos definiálására és az elméletek megalkotására azonban először Gardner (1983) tett kísérletet többszörös intelligencia elméletével, amelyben az intraperszonális és az interperszonális intelligenciák is meghatározásra kerültek. Véleménye szerint az intraperszonális intelligencia segíti, hogy jobban megértsük érzelmeinket, viselkedésünket, az interperszonális intelligencia pedig mások megértéséhez nyújt számunkra segítséget. Mindkét terület nélkülözhetetlen az életben való sikeres boldoguláshoz.

Az érzelmi intelligencia elméletek szempontjából fontos dátum 1990. Ebben az évben két jelentős elmélet is született. Salovey és Mayer (1990) ekkor mutatták be érzelmi intelligencia elméletüket, valamint ekkor került meghatározásra Saarni (1990) érzelmi kompetencia modellje is, amelyben nyolc egymáshoz szorosan kapcsolódó szociális-érzelmi kompetenciát vázol fel az alábbiakban:

  • saját érzelmek tudatosítása,
  • mások érzelmeinek felismerése és megértése,
  • az érzelmek, és azok kifejezésére vonatkozó megfelelő szavak használata,
  • empatikus bevonódás,
  • szubjektív érzelmi élmények szétválasztása az érzelmek kifejezésétől,
  • adaptív megküzdés a negatív érzelmi állapotokkal és distresszkeltő helyzetekkel,
  • a társas kapcsolatokban megjelenő érzelmi kommunikáció tudatosítása,
  • érzelmi énhatékonyság

Az érzelmi intelligencia kutatás történetében igazi áttörést Goleman (1995) bestsellere jelentette.

Goleman szerepe valóban jelentős az érzelmi intelligencia fontosságának hangsúlyozásában, azonban kutatásait számos kritika érte az empirikus bizonyítékok hiánya miatt.

Az ezredfordulón az érzelmi intelligencia kutatása során számos jelentős publikáció született. A legtöbb vizsgálat az érzelmi intelligencia munkahelyi teljesítményben való jelentőségét vizsgálja, valamint fogalmi meghatározásával és mérésével foglalkozik. Az elméletek átláthatósága miatt célszerű volt, az újabb és újabb modelleket az egyes motívumok mentén rendszerekben csoportosítani. Jelenleg az alábbi négy rendszer alapján csoportosíthatóak a modellek:

  1. Képesség-alapú érzelmi intelligencia modellek vs. kevert érzelmi intelligencia modellek (Salovey, Mayer és Caruso 2000.)
  2. Képesség-alapú érzelmi intelligencia modellek vs. vonás érzelmi intelligencia modellek (Petrides és Furnham 2001.)
  3. Az érzelmi intelligencia specifikus képességek megközelítése vs. érzelmi intelligencia integratív megközelítése vs. kevert érzelmi intelligencia modellek (Mayer, Roberts és Barsade 2008.)
  4. Érzelmi intelligencia modellek vs. érzelmi és szociális kompetenciák modellje (Cherniss 2010.)

Az érzelmi intelligenciára vonatkozó legismertebb elméletek bemutatása

Az alábbiakban az érzelmi intelligencia területének kutatását meghatározó négy érzelmi intelligencia modellt kívánok bemutatni.

Goleman-modell

Goleman igazi újítása az eddigi elméletek között az volt, hogy kiemelte az érzelmi intelligencia szerepét a munkahelyi teljesítményben. Később bővítette ezt a kapcsolatot a csoportos és szervezeti teljesítménnyel való összefüggésével. (Cherniss 2001, Cherniss-Goleman 2003, Goleman 1998b, Goleman 2001a) Goleman rávilágított az érzelmi intelligencia hatékonysággal és jóléttel összefüggő képességére is (Boyatzis és mts. 2000, Goleman 1995.) Elméletének hasznossága abban mutatkozik meg, hogy világossá vált az, hogy nagy a különbség az átlagosan teljesítő és a kiemelkedően teljesítő között, amely meghatározó lehet egy vállalkozás sikerében a vezetői teljesítményben is. Ennek mérése, nélkülözhetetlen lehet a munkaerő kiválasztás-toborzása során.

 Goleman 1998-ban négy dimenzióra csökkentette érzelmi intelligencia modelljét: én-tudatosság, önszabályozás, társas készség, kapcsolatirányító képesség. A meghatározás fókuszában a hatékonyság és a siker áll. Véleménye szerint az érzelmi hozzáértés olyan tanult képesség, amely az érzelmi intelligencián alapul és hozzájárul a kiemelkedő munkahelyi teljesítményhez. (Balázs 2014.)

Az érzelmi alkalmasságok szerkezete (Goleman-Boyatzis-McKee 2002,2003.) című táblázat összegzi azt a tizenkilenc érzelmi kompetenciát, amelyek jellemzik a Goleman által meghatározott négy fő terültet.

             Egyéni                                                                      Szociális

                                             Kompetencia

             Éntudatosság Társas készség
Felismerés –          érzelmi tudatosság

–          pontos önértékelés

–          önbizalom

–          empátia

–          politikai tudatosság

–          kliensközpontúság

  Önszabályozás Kapcsolatirányító képesség
Szabályozás –          érzelmi önkontroll

–          kongruencia

–          rugalmasság

–          sikervágy

–          kezdeményezőkészség

–          optimizmus

–          ösztönzőerő

–          meggyőzőerő

–          mások fejlődését segítő képesség

–          katalizálóképesség

–          konfliktuskezelő képesség

–          kapcsolatépítés

–          csapatmunkára és együttműködésre való képesség

  1. ábra: Az érzelmi alkalmasságok szerkezete (Goleman-Boyatzis-McKee 2002,2003.)

 (Balázs 2014.)

 A kompetenciakutatások során kiderült, hogy azok a személyek teljesítettek legjobban bizonyos munkakörben, akiknél magasabb szinten volt megfigyelhető hat vagy több kompetencia, illetve azok, akiknél megtalálható volt minden egyes csoportból legalább egy.

Cooper és Sawaf modell

Cooper és Sawaf (1998) az eddigi modelleknél komplexebb módon értelmezi az érzelmi intelligencia fogalmát. Szerintük az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, amely segítségével az egyén felfogja, megérti és hatékonyan ítéli meg az érzelmeket, mint az emberi energia, információ kapcsolatok, és befolyás forrásait. (Balázs 2014.)

 Copper és Sawaf az alábbi négy alappillérre építve fogalmazta meg az érzelmi intelligenciára ható fontosabb tényezőket:

1.       alappillér

Érzelmi műveltség

2.       alappillér

Érzelmi edzettség

3.       alappillér

Érzelmi mélység

4.       alappillér

Érzelmi alkímia

Érzelmi őszinteség Hiteles személyiség Egyedülálló lehetőségek és elhatározás Intuitív gondolkodás
Érzelmi határozottság Megbízhatóság Elkötelezettség, felelősség és lelkiismeret Megfontolt időbeosztás
Érzelmi visszacsatolás Építő kritika Tisztesség Kedvező lehetőségek észrevétele
Hasznos/gyakorlati megérzések Rugalmasság és megújulás Hatalom nélküli tekintély A jövő megteremtése
  1. ábra: Az érzelmi intelligencia négy alappillére (Copper, Sawaf 1998.)

Ez az elmélet túlmutat az eddigi modelleken a tekintetben, hogy a képességek és készségek mellett felsorol tulajdonságokat is, amelyek alapján a modell az emberi személyiség, kapcsolat és tudatosság nézőpontjából közelíti meg az érzelmi intelligencia értelmezését. (Mayer-Salovey-Caruso 2000.) Új elemként emeli be többek között az időmenedzsment szerepét, illetve az elkötelezettség jelentőségét a munkahatékonyság területén.

Higgs-Dulewicz-modell

Higgs és Dulewicz modelljük megalkotásánál az irányításra és a vezetésre helyezték a hangsúlyt. Szerintük az érzelmi intelligencia az a képesség, amely révén irányítani tudjuk érzéseinket, érzékenyek vagyunk a másik emberre és befolyásolni tudjuk őket. Modelljükben továbbá kiemelt szerepet kap a motiváció, az ösztönök, valamint a tudatos és etikus magatartás.

 

Modelljük alapján az érzelmi intelligencia összetevőinek az alábbi három csoportját azonosították:

  1. Ösztönzők: céljaink elérését segítő motiváció és határozottság
  2. Konrollálók: azon tényezők, amelyek megfékezik az ösztönök túlzását
  3. Erősségek: önismereten alapuló azon tényezők, amelyek hozzásegítenek céljaink eléréséhez, a sikerhez (Balázs. 2014.)
  • Bar-On-modell

 

Bar-On elméletét, a jólét és a viselkedés hangsúlyosságára alapozta. Szerinte az érzelmi intelligencia egy olyan tudás és számos képességek sorozata, amely maghatározza azt, hogy valaki hogyan képes megbirkózni az őt ért környezeti hatásokkal. Ezeket öt tényezőre bontotta.

3.ábra:  Bar-On érzellmi intelligencia modellje (2006.)

Érzelmi intelligencia
Általános hangulat Alkalmazkodóképesség Stresszkezelés Inteperszonális készségek Intraperszonális

 készségek

Optimizmus

Boldogság

Problémamegoldás

Rugalmasság

Valóság tesztelése

Impulzuskontroll

Stressztűrés

Interperszonális kapcsolat

Társasa/társadalmi felelősségvállalás

Empátia

Önmegvalósítás

Függetlenség

Magabiztosság

Önbecsülés

A modell értelmezésében az, hogy a fenti tényezőkkel milyen mértékben rendelkezünk, meghatározzák eredményességünket a mindennapok és a munkában való érvényesülésünk során. Sőt mi több, ezek alapján az, hogy egy vállalkozó, vezető milyen mértékben rendelkezik ezen készségekkel, kompetenciákkal nem csak saját, egyéni, de az általa vezetett szervezet, munkavállalók hatékonyságára is befolyással vannak.

Ha egy ember, vezető magas szintű intraperszonális képességgel rendelkezik, magabiztos, önálló, képes kifejezni és felvállalni érzéseit, határozottan képes közölni meggyőződését. Mindez nélkülözhetetlen például egy üzleti terv megalkotásánál, ahol határozottan szükséges megfogalmazni a potenciális célokat, majd meggyőzően közölni ezt az érintettekkel.

A fejlett interperszonális képességgel rendelkező emberek, vezetők jól működnek együtt csapatban, bíznak másokban és önmagukban, felelősségteljesek és megbízhatóak. Ezen képességek alapul szolgálnak egy vállalkozó kapcsolati hálójának kiépítésében. A vállalkozó eredményes üzleti kapcsolatainak alakításában, a hosszú távú a bizalmon alapuló üzleti együttműködés létrehozásában, és fenntartásában.

A stressz kezelésben jártas emberek, vezetők nyomás alatt is képesek jól teljesíteni, mert érzelmeiket képesek kontroll alatt tartani, nyugodtan dolgozni. Adekvátan reagálnak vészhelyzetekben, akár egy vállalkozói léttel járó gazdasági válság időszakában is képesek proaktívan gondolkodni.

A jól alkalmazkodó emberek, vezetők képesek a valóságot megfelelően értelmezni a problémákat a helyén kezelni. Egy vállalkozó életében a folyamatosan változó gazdasági környezet, a technikai újítások, a multikörnyezetben való megfelelés állandó alkalmazkodást igényel. Fontos, hogy egy vállalkozó, képes legyen a változásokat rugalmasan kezelni, akár felmérni a várható helyzeteket és a probléma jelentkezése előtt előremenekülni. Vizionálni a számára legoptimálisabb utat.

Azok az emberek, vezetők, akiknek az általános hangulata pozitív, jellemzően elégedettebbek életükkel, eredményükkel. Optimizmusuk meghatározhatja egy cég számára a pozitív kilátások észlelését, ezáltal nagyobb önmotivációt éreznek terveik megvalósításához, valamit a hozzájuk kötődő emberekre, munkatársakra is képesek pozitívan, motiválóan hatni. Mindez meghatározhatja egy csapat eredményességét, jövőképét. (Balázs 2014.)

Összegzés

Mind a négy modell hoz új érzelmi kompetencia területeket, azonban több tényező van, amelyek megjelenek mind a négy modellben. Közös tényezők például: pontos önértékelés, érzelmi én-hatékonyság és önmegvalósítás, érzelmi tudatosság és kontroll, valamint a rugalmasság. Ezen területek fejlesztésére nagy hangsúlyt kell helyezni a szervezeti működés során, hiszen ezen területek meghatározhatják például, hogy a munkavállalók és vezetők hogyan reagálnak a változási folyamatokra. Mennyire képesek sikeresen abszolválni a kitűzött feladatokat úgy, hogy közben a változási folyamatokkal kezdetben együtt járó teljesítménycsökkenést, sikertelenséget a lehető legminimálisabbra csökkentsék. Az érzelmileg intelligens szervezet hatékonyabban, és tudatosabban képes fejlődni, és reagálni a változási folyamatokra.

Szerző: Boda Tímea

Humán Fejlesztési Centrum
A sikeres vezetés meghatározója a magas szintű érzelmi intelligencia  1. rész: Az érzelmi intelligencia elméleti hátterének áttekintése Abstract: Az érzelmi intelligencia olyan képességek összessége, amelyek meghatározhatják egy vezető sikerességét, beválását a ...

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban talál.