Blog

Az érzelmileg intelligens vezető, sikeresebb vezető

A sikeres vezetés meghatározója a magas szintű érzelmi intelligencia

 2. rész: Az érzelmileg intelligens vezető, sikeresebb vezető

Abstract: Az érzelmi intelligencia olyan képességek összessége, amelyek meghatározhatják egy vezető sikerességét, beválását a gazdasági életben. Egy vezető számára fontos tudatosítani ezeket az érzelmi képességeket, mint motiváció, proaktivitás, rugalmasság, elkötelezettség, bizalom stb., annak érdekében, hogy egy jól működő vállalkozást, elégedett munkavállalókat, folyamatosan fejlődni képes a változásokra gyorsan reagáló, intelligens szervezetet hozzon létre.

Bevezetés

1990-es évek elején lezárult egy komplex vizsgálatsorozat, amely azt kutatta, hogy min múlik a gyermek felnőtt kori beválása, boldogulása az életben. Az eredmények egy irányba mutattak, mely szerint, az iskolai teljesítmény még az eminensek esetében is csupán 18 százalékban határozza meg a gyerekek, leendő üzletemberek, vezetők boldogulását. Ami sokkal fontosabb, 82 százalék, az emocionális kvóciens, az érzelmi intelligencia, amely nem más, mint emberi kapcsolatokban a belső mentális képességekben megnyilvánuló tényezők összessége. Ide tartozik a kapcsolatteremtés és az empátia készsége, és része az önismeret, az önuralom és a motiváltság képessége is. Ezek olyan képességek, amely magán és szakmai életünkben egyaránt meghatározóak.
A szervezeten belüli bizalom és együttműködés; az ügyfelekhez, a munkatársakhoz és magához a munkához való hozzáállás; a változási hajlandóság egytől egyig olyan, a sikerességet meghatározó tényezők, amelyek erősen az emberi érzelmekben gyökereznek. Az érzelmek kezelésének képessége ezért sokszor a legfontosabb kompetencia a munkahelyen, és egy vezető számára. Fontos a leendő üzletemberek, vezetők korai fejlesztése, ezen kompetenciaterületeken. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják egy vezető, és szervezet sikerességét, beválását. Munkámban rá kívánok mutatni azokra az érzelmi kompetenciákra, amelyek támogatják egy vezető szakmai teljesítményét.

 Az érzelmi intelligencia hatása a vezetői sikerességben

 A vezetői alkalmasság csak részben az IQ függvénye. A vezetői feladatok eredményes megvalósítása függ a vezető kommunikációs, tárgyalási készségétől, attól, hogy a megszerzett információt hogyan tudja hasznosítani, képes e arra, hogy saját céljai megvalósításához másokat motiváljon. Képes e üzleti stratégiáját a hosszú távú fenntarthatóság és növekedés érdekében megfogalmazni. Az érzelmileg intelligens vezető magas fokú empátiával rendelkezik, felismeri a munkatársak munkastílusait és képes az adott feladathoz a legmegfelelőbb embert kiválasztani. Bizalmat ébreszt, ezáltal a munkahelyi fluktuációt a minimumra csökkenti, közösséget épít.

A mai bizonytalan gazdasági helyzetben még inkább felértékelődnek ezek a képességek, hiszen a vállalatnak, vezetőknek az az érdekük, hogy a legkevesebb befektetéssel érjék el a lehető legtöbbet, gyorsan reagálva a változó környezet kihívásaira. Számos nagyvállalat is felismerte az érzelmi intelligencia jelentőségét a hatékonyság területén, ezért kiválasztás-toborzás rendszerükbe hangsúlyosan építettek be olyan elemeket, amelyek ez irányú méréseket végeznek a leendő munkavállalóknál.

Többek között a L’Oreal cég kutatása is ezt igazolta, amely során kiderült, hogy azok az üzletkötők, akiket bizonyos érzelmi kompetenciák alapján választottak ki, kimutathatóan többet adtak el, mint azok, akiket a cég régi kiválasztási módszerével vettek fel. (Spencer & Spencer, 1993; Spencer, McClelland, & Kelner, 1997) Az USA-ban, a légierőnél végzett érzelmi intelligencia kutatás szerint, az EQ teszt alapján kiválasztott sorozók háromszor sikeresebbek voltak a nem így kiválasztott társaiknál. (Cherniss 1999.) Az Egon Zehnder International kutatócég által végzett kutatásban 515 felsővezetőt vontak be az elemzésbe. Az a vezetők, akiknek az érzelmi intelligenciája magas volt, sikeresebbek voltak, azokkal szemben, akik jobbak voltak akár korábban megszerzett szakmai tapasztalatuk, akár IQ-juk alapján. A sikeres vezetőknek 74% – ban magas érzelmi intelligenciája volt, míg a kevésbé sikereseknél, ez az érték csak 24% volt. (Cherniss 1999.)

Cherniss (1999) számos kutatás eredményeit összesítve bizonyította, hogy az érzelmi intelligenciához tartozó képességek meghatározzák a munkában való teljesítményt, hatékonyságot, a vezetői sikerességet. Az egyik kutatás során kétszáz vállalat munkavállalóit vizsgálták meg, és megállapították, hogy egyharmaduk a tapasztalatnak és a megismerő képességüknek köszönheti eredményességét, kétharmaduk eredményessége viszont az érzelmi kompetenciáknak tudható be. A csúcsvezetők körében azonban négyötödnél is nagyobb különbséget mutattak ki az érzelmi intelligencia javára. (Spencer, 1997)

Ternovszky szerint a sikeres vezetők érzelmi intelligenciával rendelkeznek, amely ”saját magunk és emberi kapcsolataink fejlesztésének képességét” jelenti. A vezető ismerje önmagát, az erősségeit és gyenge pontjait, tudjon uralkodni az érzelmein, tudjon kapcsolatot teremteni, és képes legyen azok tudatos fenntartására és fejlesztésére. (Ternovszky 2003.)   „Tehát az igazi profit lehetősége az emberben van”. (Fábián 2007.)

Goleman szerint, meghatározhatóak azok a kompetenciák, amelyek a vezetői sikert befolyásolják. Kiemeli, hogy az érzelmi kompetencia, az érzelmi-lelki tényezők nemcsak a vezetők, hanem a munkatársak teljesítményét is meghatározzák, ezáltal pedig a szervezet eredményességét is. „Az érzelmi kompetencia olyan, érzelmi intelligencián alapuló tanult készség, amely kiemelkedő munkateljesítményhez vezet”. (Goleman  1998.)

Szerinte az érzelmileg intelligens vezetésből olyan hatalom sugárzik, amely ösztönzi és lelkesíti az alkalmazottakat, és amely képes az elkötelezettség érzését fenntartani. Azt is kimutatta, hogy a sikeresebb vezetők az átlagosnál magasabb emocionális intelligenciával rendelkeznek. Véleménye szerint a vállalati ranglétrán felfelé haladva az EQ-nak egyre nagyobb a jelentősége. (Goleman Daniel, Boyatzis R, nMcKEE 2003.)

 Szerinte az átlagos és a kiváló vezetőt az érzelmi kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. A magas EQ-val rendelkező vezetők könnyen teremtenek rezonanciát, azaz pozitív légkört, aminek eredményeként nagymértékben képesek fokozni a munkavállalók teljesítményét, alkotókedvét.

Kiemelten fontos ez egy olyan bizonytalan gazdasági környezetben, ahol az elhúzódó gazdasági depresszióban a cégek versenyképessége és fennmaradása komoly kihívást jelent. Amikor a szükségletek hierarchiája alapján fontosabbá válik az egyéni túlélés, a mindennapi nehézségek átvészelése, mint a szervezet sikere. Ennek következménye a csökkent munkakedv, kevesebb bizalom és lelkesedés, a gyengébb cég iránti elkötelezettség. A gazdasági válság idején többen kényszerültek olyan munkát is elvállalni, amely nem a szakképzettségüknek, kompetenciáiknak megfelelő. Egy ilyen helyzetben, amikor a motiváció csökken, még inkább felértékelődnek az érzelmi intelligencia, az érzelmi kompetencia szintjei, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a belső én-erő, önismeret, változásorientáció és proaktivitás stb. képességek segítségével újra sikerpályára álljon az egyén és a szervezet.

Ezt támasztja alá például a Rejtett Elvándorlás Munkacsoport kutatási eredménye, amely szerint 2007-2008 között a Wall Streeten válságba jutott cégek körében óriásit zuhant a hűség és az elköteleződés. A hűség 95 százalékról 39 százalékra esett vissza, az elköteleződés pedig 91 százalékról 65 százalékra zuhant. (Sylvia A. H. 2011.)

Egy ilyen válsághelyzetben, különösen fontos hogy újra és újra pontosítsuk, hogy a tagok miért csatlakoztak a szervezethez, fenntartva ezzel valódi kötődésüket és motivációjukat. Kiemelten lényeges ez a tehetséges, kimagasló kompetenciákkal rendelkező munkaerő megtartásának céljából. Egy szervezetnek nem tesz jó a magas fluktuáció, hiszen a fluktuáció újabb költségeket indikál, sok idő, pénz és munka egy friss munkaerő betanítása. Az érzelmileg intelligens vezető feladata, hogy megtalálja azokat a legcélravezetőbb módszereket, amelyek a tagok elköteleződését szinten tartják és új feladatokkal, célkitűzésekkel pozitív lendületet adnak a szervezetnek és annak tagjai számára. Az alábbiakban bemutatom, több kutató által meghatározott érzelmi intelligencia képességeket, amelyekkel egy sikeres vezetőnek rendelkezni kell:

Boyatzis szerint „Nagyrészt a vezetők rátermettsége az, ami meghatározza, mennyi hasznot hajt az emberi tőke, az emberi erőforrás a különböző szervezeteknek „…rátermett vezetőkre van szükség ahhoz, hogy céljaikat eredményesen és hatékonyan tudják elérni.” (Boyatzis 1982.)

 A vezető válsághelyzetben sem veszítheti el lelkesedését, pozitív hozzáállását. Az általános hangulat jelentőségét Bar-On is kiemelte modelljében. Ezt támasztja alá például a Met Life – nál végzett kutatás, miszerint azok az új üzletkötők, akik magas pontszámot értek el a tanult optimizmusra vonatkozó tesztben 37%- kal több életbiztosítást adtak el az első két évükben, mint a pesszimisták. (Seligman, 1990)

 Az optimizmus, tehát, mint egyik érzelmi kompetencia, ugyancsak a termelékenység növekedéshez vezethet. Továbbá fontos, hogy a vezető észrevegye a Copper és Sawaf által is hangsúlyozott kedvező lehetőségeket, amely nem csupán a pénzügyi, befektetési lehetőségekre vonatkoznak, hanem arra is, hogy felismerje a tagokban azokat a kompetencia-lehetőségeket, amelyek a kreatív munkavégzéshez szükséges leghatékonyabb munkacsoportokat alkotják.

Egy cég vezetése igazi csapatmunka. A csoportban való munkához is számos olyan képesség szükséges, ami kellő érzelmi intelligencia szintet feltételez. Az együttműködéshez egy csoport tagjainak meg kell tanulniuk önmérsékletet mutatni, másokat meggyőzni, tapintatosnak és megértőnek lenni. Ezt támasztja alá Druskat és Wolf (2002) a csoport eredményességére vonatkozó tanulmánya is. Szerintük alapvetően három feltétel dönti el, hogy egy csoport milyen színvonalon oldja meg a rábízott feladatokat. Ezek a feltételek pedig elsősorban az érzelmekre vezethetőek vissza: bizalom, csoportszellem, a csoport segítőereje. ( Kovács 2010.)

Mérei Ferenc pszichológus szerint az érzelmi intelligenciához köthető egyik fontos fogalmom a  decentralizálás, ami azt jelenti, hogy kihelyezem a centrumot, az empátiám, beleérző képességem segítségével átérzem, hogy a másik ember mit él át. Mit tart igaznak? Intuitív módon nem saját magamat helyezem a világ közepének, hanem megpróbálom a környezetem oldaláról értelmezni a történéseket.

Vekerdi Tamás pszichológus, számos könyvében kiemeli az érzelmi intelligencia szerepét az életben való sikeres beválással kapcsolatban. Jelentését az alábbiak szerint összegzi: „Nos, az érzelmi intelligencia az, amely a szociabilitásunkat, a közösséghez való alkalmazkodásunkat, a beválásunkat, a konfliktustűrő képességeinket áthatja és mozgatja, miközben gyökereit az érzelmi biztonságba mélyeszti. Ezt az érzelmi biztonságot a gyerekek elsősorban a családban kapják meg. Kétségtelen, hogy később az intézményeknek is jelentős szerepe van az EQ továbbépítésében, vagy mint nagyon gyakran tapasztaljuk, rombolásában, korlátozásában.” (Vekerdi 2015.)

Összegzés

Az érzelmi intelligencia fejlődésének nincs határa. A gyermekkorban kapott ingerek, illetve a megfigyelések alapján elmondható, hogy főként a művészeti tevékenységekben való élményszerzés határozza meg egy gyermek, majd felnőtt érzelmi intelligencia szintjét, ami azonban folyamatosan fejleszthető.  Különösen fontos, hogy már az óvodától kezdődően az általános közép, és felsőoktatásban is meghatározó elemként épüljenek be az érzelmi képességeket fejlesztő gyakorlatok, tréningek, művészeti foglalkozások. Számos alternatív oktatási módszer is felismerte ennek jelentőségét, ilyen például a Waldorf módszer, amely a művészeti tevékenységek által kiemelten fejleszti a vizualizációt, kreativitást a közösségben való gondolkodást. A szülői gondoskodást kiegészítve nélkülözhetetlen tehát a fejlődést támogató oktatási környezet is. Érdemes mielőbb tudatosan fejleszti EQ-kat, amely a sikeres szakmai karrierünk záloga. Az oktatási rendszer feladata, és ezáltal felelősségei is, hogy kompetenciafejlesztéssel támogassa azt, hogy minél több hatékony, a nehezebb helyzeteket jól koordinálni tudó, előregondolkodó, határozott, katalizátorként működő vezetőt képezzen ki.

Szerző: Boda Tímea

Humán Fejlesztési Centrum
A sikeres vezetés meghatározója a magas szintű érzelmi intelligencia  2. rész: Az érzelmileg intelligens vezető, sikeresebb vezető Abstract: Az érzelmi intelligencia olyan képességek összessége, amelyek meghatározhatják egy vezető sikerességét, beválását a ...

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban talál.